A magyarorszagi haszid zsidó kozosseg
A magyarorszagi haszid zsidó kozosseg
Blog Article
A haszid zsidó közösség Magyarországon
A haszidizmus egy 18. századi, Kelet-Európában kialakult zsidó vallási és spirituális irányzat. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, közismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításainak középpontjában az isteni jelenlét közvetlensége és az Isten iránti szeretet állt. A haszidizmus Magyarországon is jelentős hatást gyakorolt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és a 20. században.
A haszidizmus Magyarországon elsősorban Galícia felől kezdett terjedni, ahol a mozgalom már korábban is erős gyökerekkel rendelkezett. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarország és Dél-Szlovákia területén jöttek létre. Ezeken a vidékeken számos zsidó közösség élt, amelyek befogadók voltak a haszid tanítások iránt.
Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe, jelentős szerepet játszott a haszidizmus történetében Magyarországon. A szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt, aki a 20. század első felében töltötte be ezt a szerepet.A haszidizmus egyik központjaként Szatmárnémeti (Satu Mare) Magyarországon és Erdélyben ismert, és a szatmári haszidok napjainkban is kulcsszerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.
A magyarországi haszidizmus többféle irányzatból állt, és ezek közül több is jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. A belzi, a munkácsi és a spinkai irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek jelentős hatással voltak követőik vallási és szellemi életére.
A második világháború és a holokauszt tragédiája súlyos csapást mért a magyarországi haszid közösségekre. A zsidó lakosság jelentős része, köztük sok haszid, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. Azok, akik túlélték a holokausztot, közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten például ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek a haszid hagyományokat ápolják. Ezek a közösségek bár kicsik, de szoros kötelékben élnek, és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár a haszid közösségek létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, a mozgalom továbbra is fontos szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.
hasid Report this page